2.Fejezet 30.rész:3 Két szöszi?

Észrevétlen lerohantunk a lépcsőn, majd ki az ajtón.
- Hova? - néztem rá nekidőlve az ajtónak.
- Ümm...Pláza. Végül is ott minden van.
- Oki.
Ellöktem magam az ajtótól és mellé álltam. Elindultunk, közben arról magyarázott, hogy nem èrti miért nem szeretem a Rómeó és Júliá-t.
- De basszus. Nem fogok meghatódni azon, hogy azt nyifogják, hogy: Ohh Rómeó... MIÉRT VAGY TE RÓMEÓ?!?!?
Aztán meg sír mert meghalt és belehal a bánatba.
- Ez igenis megható! - erőszakoskodott - Sokat sírtam rajta.
- Hàt ha végig kéne néznem, én is sírva fakadnék.
- Te egyel talán nem vagy romantikus! - akadt ki.
- Abszolút. - vigyorogtam és felnéztem rá.
- Horror mi? - mosolygott és átölelte a derekam, majd megpuszilta a fejem.
- Öhh...Gyűrűk Ura? - kérdeztem félénken.
- Egyszer... Majd... - barátkozott a gondolattal - Úristen... - motyogta alig hallhatóan.
- Most mi a bajod? Orkok meg Uruk-hai-ok. Meg Hobbitok. Meg varázslók. Meg a Nagy Szem. - mondtam suttogva - Csodálatos. Amikor Uglúk magába döfi az Andurilt majd Aragorn kirántja belőle és lefejezi... Jajj és az a favourite amikor Gollam azt mondja: "Add nekünk nyerszen, és brrrrrr capkodószan. A burgonyát meg tarts meg!" - mondtam áhítattal.
Ross mellettem beleborzongott a 'döfi' a 'lefejezi' és a 'capkodószan' szóba.
- Most mi van? Jobb mint a Rómeód meg a Júliád akik egy családi perpatvar miatt döglenek meg.
- Kedves és megértő lélek vagy. - bólogatott mosolyogva.
- És szeretetteli. - javítottam.
- Az.
Az út további része csöndesen telt.
- Szerinted... - szólalt meg nagy sokára - Nagyon keresni fognak?
- Aha...itt egy példa. - mondtam és felmutattam a telefonom. 17 nem fogadott hívás volt; csak Rydeltől.
- Öhh oké. Nem is hallottam, hogy csörög.
- Lehet azért mert le vagyok némítva okoska.
- Ohh, vágom. - elmosolyodtam.

[ ... ]

-"Azt nem vihetem helyetted, de téged elviszlek!" Samu forevör. - nosztalgiáztam.
- De nem igaz, hogy az egész világot megható történet, téged nem hogy meghatna, de te még fel is baszod rajta az agyad. És amikor az az izgulós jelenetek vannak amikor kétséges minden, akkor te csak ülsz , bambulsz és csak azt mondod, hogy "így is úgyis meghal. Nem mindegy?" Bezzeg, az amikor arkokat
- Orokokat - javítottam. Egyel talán mi az hogy ark? Az milyen lény? És hogy jön A Gyűrűk Urához?
- Akkor azokat. Tök mindegy. Szóval téged az sokkal jobban izgat, hogy mi lesz ha azt a kikúrt Gyűrűt nem sikerül elvinni annak a nem tom kinek abba a nem tudom hogy hívják hegybe. És vágod, egy Gyűrű miatt van ez az egész film, aminek egy(!) része csak 3 és félé órás.
- De én szeretem. - mondtam olyan hangsúllyal és magyarázattal, mint egy ötéves.
- Egyszer megnézem esküszöm...
- Ú-ú nézzük meg esteeee! De akkor az egészet....bár az egy darabig el fog tartani. Lehet hajnali ... 6. Ha 7-kor kezdjük el nézni. Ugyanis, az első kettő az olyan 3 éf fél órás, az utolsó az már 4 órás így elhúzódik egy darabig.
- Jézus... De...Hm...Nézzük! - adta meg magát.
- Jaaaj, meg még tudod melyiket szeretem?
- Nem...És nem vagyok biztos benne, hogy akarom-e tudni.
- Amikor Aragorn,  Legolas és Gimli, elmennek a 3. részben a Holtak Ösvényére és a holtakat csatába hívják, mert még régen esküt tettek Isildurnak, hogy ha olyan lesz, ugye harcolni fognak az oldalán. Aztán amikor Gondort szorította a szükség, ők bemenekültek a hegyekbe, és azóta élőhalottként ott élnek. Mert Isildur megátkozta őket, hogy addig ne nyugodjanak amíg esküjüket nem teljesítették.
 Legalábbis ez a legenda. Aztán ugye, ők odalovagoltak és előhívták őket, vagyis Aragorn, mivel ő Isildur örököse: Arathorn fia Aragorn. És azt mondta nekik, hogy ha most segítenek, akkor teljesítettnek nyilvánítja az esküt és elbocsájtja őket az élőhalálból. És ők jöttek is, és azt a kalóz flottát, ami Minas Tirith-hez ment ( ugyanis akkor ott volt az a nagy csata...a mindent eldöntő csata ) és ők meg ott várták, de csak hárman, majd ugye előjöttek a holtak és megölték a kalózokat, aztán amikor a parton az ork sereg várta őket, akkor Aragorn, Legolas és Gimli ugrottak ki a hajókból. - meséltem izgatottan. Hát, Ross már kevésbé volt izgatott.
- Hát ez tényleg nagyon izgalmas. De tudod mi a még izgalmasabb?
- Az amikor Gollam leharapja Frodó ujját?
- Mi? Nem! Az, hogy ezt a brutál romantikus filmet kettesben fogjuk nézni. - mondta majd átkarolta a derekam.
- Az tényleg jó lesz. - suttogtam.
Miközben magyaráztam megérkeztünk, az Enyhén klímázott plázába.
- Hova menjünk először? - kérdezte felém fordulva, mire én körülnéztem. Egyből szemet szúrt nekem az a felirat, hogy L&L Könyvesbolt. 
- Vííííí menjünk könyvesboltbaaaa! - húzkodtam jobb irányba.
- Mi van? - nézett értetlenül, és kicsiket lépkedve utánam jött.
- Ú-ú A Szent Johanna Gimi úú de szerettem gyerek koromba! - mondtam majd nekiálltam, hogy 3 kb. 5 centis, rajta c.sárga piros és zöld karikás könyveket keresni.
- Mit keresünk? - kérdezte.
- A Gyűrűk Urát.
- Mindent értek. Hogy néznek ki?
- Uhh, hát fekete maga a könyv, olyan 5 centi vastag, és az elsőn: A Gyűrű Szövetségén citrom sárga karika van, a másodikon: A Két Tornyon egy piros karika van, a harmadikon: A Király Visszatér, azon egy zöld karika van.
- Értem. Valahol a fantasy részen lehet, nem?
- Igen, Ross valószínű, menj és keresd meg azon a részen. - mondtam gúnyosan.
- Oké ez tényleg hülyeség volt. - bólogatott.
Egy kis járkálás után megpillantottam a 3 összekötözött könyvet.
- Nézd! - mutattam felé.
Kivettem a sorból, majd a sarokban elhelyezett babzsákfotelekbe ültünk. Szétszedtem a külön-külön a könyveket, majd Ross ölébe tettem. Ross látva terjedelmét egy kicsit lesokkolt, és bele-bele lapozgatott a példányokba.
- Az első így becslésnek, kb. 5 cm. A második, [egyébként az a legrövidebb] az 4 cm. A harmadik,és a leghosszabb: 6 cm széles. - nézett hitetlen fejjel Ross. - Mennyi idő alatt olvastad ki? 3 hónap?
- Öhh...3 hét? - mondtam a tarkómat vakargatva.
- Én egy élet alatt nem tudnám.
- Mert te olyan vagy. Meg állítom téged nem is érdekelne annyira mint engem akkor. És amúgy is. Te nem vagy az az olvasgatós alkat. Inkább egy bővített változat, mint hogy a betűket kéne nézegetned.
- Ebben teljesen igazad van.
- Neked melyik a szimpibb? Gondor vagy Rohan?
- Mi?
- Hozzám Lovasvég közelebb áll.
- De nem valami gondról meg rohanóról volt szó?
- Mi? Nem! Gondor és Rohan. És Rohan egyenlő Lovasvéggel. Lovasvégnek is szokták Rohant hívni.
- Értem(?)
- Menjünk. - mosolyogtam rá.
- De most olyan jó elvagyok ezeken a nem tudom miken'. - terült el.
- De most legyünk el máshol. - mondtam, és még rá 5 percre sem mozdult.
- Ross emeld már meg a picsádat!
- Emelem! - mondta és nagy nehezen felkelt. Kiértünk a boltból, és a bejárat felé tekintettem, ahonnan ismerős hangok szivárogtak.
- Ross... - böktem meg a karját, mert elég erősen a meki fele koncentrált.
- Hm? - nézett még mindig arra, mire elkezdtem gyors tempóban a bejárattal ellenkező irányba indulni.
- Ross gyere már!
- Megyek, de mi a baj?
- A tesóid, a barátnőik, és Ellington!
- De Ellington is lány. - nézett értetlenül.
- Itt vannak te.... - és majdnem valami, nagyon nem szépet mondtam erre a szőke hercegre.
- Mi? Hol? - esett le neki elég nehezen.
- Mögötted... Úgyhogy go!
- Oké. De hova?
- Nem tudom. Vegyüljünk el. - vontam meg a vállam.
- Meki?
- Nem reggeliztél?
- De. Miért?
- Ahjj. - morogtam és megfogtam a kezét majd bevezettem a mekijébe.
- Mit együnk? - kérdezte.
- Úúúú Lembast!
- Valami olyat találj ki ami kapható. - dünnyögte - ... és létezik... - tette hozzá.
- Akkor marad a Csibeburger. - kicsit furán nézett rám... - Valami bajod van a csibeburgeremmel?
Kivártuk a sorunkat és leültünk egy szimpatikus padra.
- Nem értem mi bajod van a love story-kkal. - szólalt fel.
- Még mindig ezen agyalsz? - kérdeztem nevetve.
- És egyel talán mi bajod van az Austin and Ally-vel?
- Öhh... ez egy hosszú stoty, amit így se- úgyse értenél.
- Nem szereted Laurát.
- Ööö majdnem. - röhögtem el magam.
- Mi bajod van vele?
- Te most azt véded?
- Mi az hogy azt?
- Mi az hogy annak az oldalára állsz?
- Milyen oldal?
- Semmilyen... - morogtam magamba és Ross kóláját szürcsölgettem amit egyébként ki nem állhatok.
Egyszeriben Ross elvigyorodott.
- Ha! Ha! Féltékeny vagy!
- Mi a büdös francot beszélsz? Nem! Nincs vele úgy különösebben semmi bajom, de na! meg az Austin and Ally...az oylan..áá abba is..mintha ő főszereplő lenne. Tudtommal nem ő a fő szereplő.
- Ő is főszereplő. - szólt bele, és abban a pillanatban azt hittem felrúgom.
- De te vagy a fő-fő szereplő! Vagy nem??? Akkor szólj Ross Lynch, ha esetleg valamit rosszul tudok! - üvöltöttem le, mire belőle kitört a röhögés. - Fulladnál meg! - morogtam, mire nyomott egy puszit az arcomra.
- Kis HÜLYE vagy! - mire én csak hümmögtem valamit.
- Amúgy az ott nem Ellington? - kérdezte.
- Hol?
- Ott! - mutatott az előbb említett személy felé; egészen közel az arcomhoz. Khm...khm...Olyan finom volt az illata  Jólvan... megvagyok...
- Ohh megvan... - néztem azt a barna kerek fejet. Kezében vagy 3 csomag big mac, és maradék 3 csomag #nemlátomki szendvics.
- Tuti Rockynak viszi. - suttogta a fülembe és lehúzott az asztal alá - Legalábbis a 3 Big Mac az Rockynak fog kelleni tuti.
- Akkor miért nem Rocky jött érte?
- Mert neki egyszerűbb valakit ugráltatni, mintsem hogy ő jött volna. - minden egyes suttogott szava után kirázott a hideg.
Felnéztem az asztal felett és nem láttam sehol.
- Ratliff veszély elmúlt.
- Oki akkor menjünk.
Kimásztunk a pad alól, és csak úgy céltalanul sétálgattunk össze vissza. ( Mármint nem a mekiben, hanem a plázában... ) Aztán egyszer csak, egy Calvin Harris számot a Forget About You váltotta fel. Ross óvatosan elmosolyodott és meg sikítórohamban törtem ki és elkezdtem ugrándozva üvölteni. Ross enyhén kínosan érezte magát, de ez engem különösebben nem érdekelt.
- Ross! Ez a Forget About You!!!!!!!! Roooooooss!!!!!!!!!!!!!! Hallod?????!?!?!?!?!?! Hallod?!?! A Forget About You!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Víííííííííííííííííííííííííííííí!!!!! - ordítottam a fülébe.
- Hallom!!! - tolt el nevetve. Vigyorogva néztem rá és újra elkezdtem ugrándozni.
A járókelők egy ici picit elvetemültnek néztek. Nem értem...
Majd mikor lejárt a szám még vagy 10 percig dúdoltam.
- Ez már engem idegesít. Pedig a saját számom! - elmélkedett hangosan Ross.
- I just can't Forget About You... Ú-ú-úúh, Forget About Youuu - énekeltem.
- Oké most már befejezhetnéd. - nézett rám komolyan.
- Oki.
Rá 5 percre megszólaltam.
- " A nyuszikat csak egyféleképp lehet megenni!" 

- Te ilyenkor jól érzed magad?
- Egyszerűen nem tudok betelni a Gyűrűk Urával. - sóhajtottam.
- Hé! Maguk! Ketten! Az a két szöszi! - üvöltötte egy pasas a hátunk mögül mire Ross nagy irammal megfordult.
- A biztonsági őr. - suttogta elhaló hangon.
- Futás. - néztem a szemébe.
- De nem is tettünk semmit!
- És? Most egy kis hajsza ráfér az öregre! - néztem hátra. Egy kicsike felesleg volt rajta. Csak is pici...
- Ohh...Akkor futás!